Interjúvázlat készítése kvalitatív kutatáshoz: kérdéstípusok és logikus sorrend

Már megvan a témád, talán a konzulensed is elfogadta, de amikor leülsz kérdéseket írni, minden túl direktnek, túl általánosnak vagy kínosan kérdőívszerűnek hangzik. Az interjúvázlat készítése ilyenkor nem azért nehéz, mert nem tudsz kérdezni, hanem mert egyszerre kell kutatási logikában és természetes beszélgetésben gondolkodnod. Egy magyar egyetemi szakdolgozati vagy diplomamunka-környezetben ráadásul gyakran kevés idő jut pilotinterjúra, ezért már az első változatnak is átgondoltnak kell lennie. Ha csak egymás alá írod, ami eszedbe jut, az interjú könnyen szétesik: a válaszadó ismétel, te kapkodsz, a későbbi elemzésnél pedig nem lesz egyértelmű, melyik kérdés melyik kutatási alkérdéshez kapcsolódik.

Az interjúvázlat akkor működik jól, ha a kutatási kérdésből indul ki, tematikus blokkokra bontja a beszélgetést, és nyitott, nem sugalmazó kérdésekkel halad az általánostól a konkrét felé. A félig strukturált interjúban nem szó szerinti kérdéslista kell, hanem rugalmas útvonal: bevezető, tapasztalati, értelmező, tisztázó és lezáró kérdésekkel.

In this guide

• Mi az interjúvázlat készítése és miben különbözik a kész kérdéssortól
• Hogyan indulj ki a kutatási kérdésből mielőtt interjúkérdéseket írsz
• Milyen kérdéstípusokból épül fel egy kvalitatív interjú kérdéssor
• Hogyan néz ki egy használható interjúvázlat példa félig strukturált interjúhoz
• Milyen sorrendben érdemes feltenni a félig strukturált interjú kérdések blokkjait
• Hogyan működik az interjúkérdések megfogalmazása különböző tudományterületeken
• Milyen hibákat követnek el gyakran a hallgatók interjúvázlat készítése közben
• Hogyan teszteld és javítsd az interjúvázlatot az első interjú előtt
• Mit ellenőrizz mielőtt továbblépsz az interjúvázlat készítése után

Mi az interjúvázlat készítése és miben különbözik a kész kérdéssortól?

Az interjúvázlat készítése azt jelenti, hogy a kutatási kérdésedhez illeszkedő beszélgetési útvonalat tervezel, nem pusztán kérdéseket gyűjtesz. Egy jó vázlat megmutatja a témablokkok sorrendjét, a fő kérdéseket, a lehetséges rákérdezéseket és azt is, melyik kérdés milyen adatot adhat az elemzéshez. Félig strukturált interjúnál a vázlat keretet ad, de teret hagy a válaszadó saját szempontjainak.

A vázlat nem kérdőív

A kvalitatív interjú olyan adatgyűjtési módszer, amely a résztvevők tapasztalatait, jelentésadását, döntéseit vagy értelmezéseit tárja fel. Nem az a célja, hogy sok ember válaszait számszerűen összehasonlítsd, hanem az, hogy megértsd, hogyan beszélnek egy jelenségről, milyen okokat látnak, milyen helyzeteket tartanak jellemzőnek.

A kérdőív ezzel szemben előre rögzített válaszlehetőségekkel vagy skálákkal dolgozik. Ha a kutatásod inkább mérni szeretne, például elégedettségi szintet vagy gyakoriságot, akkor érdemes átgondolni, hogy nem kérdőíves módszer illik-e hozzá jobban; ehhez a Kérdőívtervezés skálákkal és torzításellenőrzéssel adhat támpontot. Interjúnál a kérdés nem „Mennyire ért egyet 1-től 5-ig?”, hanem például „Hogyan írná le azt a helyzetet, amikor először érezte ezt a problémát?”

Félig strukturált vázlat mint beszélgetési térkép

A félig strukturált interjúvázlat fő kérdéseket tartalmaz, de nem kötelez minden mondat szó szerinti felolvasására. A sorrend nagyjából adott, mégis módosítható, ha a válaszadó előbb hoz fel egy későbbi témát. Ez különösen hasznos alapképzéses és mesterképzéses dolgozatoknál, mert elég rendszert ad az elemzéshez, de nem merevíti le a beszélgetést.

A jó vázlatban minden blokkhoz tartozik egy rövid cél: például „a belépési tapasztalat feltárása”, „a döntési szempontok megértése” vagy „a szervezeti támogatás értelmezése”. Ha ezt nem írod oda magadnak, könnyen olyan kérdések kerülnek be, amelyek érdekesek, de nem válaszolnak a kutatási kérdésedre.

Hogyan indulj ki a kutatási kérdésből mielőtt interjúkérdéseket írsz?

Először bontsd a kutatási kérdésedet 2–4 alkérdésre, majd mindegyikhez rendelj olyan interjúblokkokat, amelyekből értelmezhető válaszok születhetnek. Az interjúkérdés nem ugyanaz, mint a kutatási kérdés: a kutatási kérdés a dolgozatod problémája, az interjúkérdés pedig beszélgethető formában kérdez rá egy részére. Így kerülöd el, hogy a válaszadó tudományos nyelven megfogalmazott mondatokra próbáljon reagálni.

Kutatási kérdésből interjúblokk

Tegyük fel, hogy a kutatási kérdésed ez: „Hogyan élik meg az elsőéves egyetemisták az online és jelenléti oktatás közötti váltást?” Ebből nem lesz jó interjúkérdés, ha szó szerint felteszed, mert túl nagy és túl elvont. Inkább bontsd témákra: belépési élmény, tanulásszervezés, társas kapcsolatok, oktatói támogatás, alkalmazkodási stratégiák.

Ha még a kutatási kérdésed sem elég fókuszált, előbb azt érdemes tisztázni. A Kvalitatív kutatási kérdés fókuszálása tölcsérszerű szerkezetben segít abban, hogy a témából ne túl széles, hanem interjúval ténylegesen vizsgálható kérdés legyen.

Lépések a lebontáshoz

1. Írd le egy mondatban a fő kutatási kérdést.
2. Húzd alá benne a fő jelenséget, a résztvevői csoportot és a kontextust.
3. Fogalmazz 2–4 alkérdést, amelyek külön nézőpontból közelítik meg a jelenséget.
4. Minden alkérdéshez rendelj egy interjúblokkot.
5. A blokkokhoz írj 2–3 nyitott fő kérdést és néhány lehetséges rákérdezést.
6. Ellenőrizd, hogy nincs-e olyan kérdés, amely csak „igen” vagy „nem” választ hív elő.

Gyenge és erősebb átalakítás

Gyenge hallgatói változat	Erősebb átírás
„Mit gondol az online oktatásról?”	„Milyen helyzetekben segítette, és milyen helyzetekben nehezítette az online oktatás a tanulását az első félévben?”
„Elégedett volt a kórházi kommunikációval?”	„Fel tud idézni egy helyzetet, amikor a kórházi kommunikáció különösen érthető vagy különösen zavaró volt az Ön számára?”
„Jó vezetőnek tartja a főnökét?”	„Milyen vezetői döntések befolyásolták leginkább a napi munkáját az elmúlt hónapokban?”

A különbség nem csak stilisztikai. Az erősebb kérdés konkrét helyzetet, időkeretet vagy tapasztalatot kér, ezért később kódolhatóbb és értelmezhetőbb választ ad.

Milyen kérdéstípusokból épül fel egy kvalitatív interjú kérdéssor?

Egy kvalitatív interjú kérdéssor általában bemelegítő, háttér-, tapasztalati, értelmező, összehasonlító, tisztázó és lezáró kérdésekből áll. Nem minden interjúban kell mindegyikből ugyanannyi, de a típusok tudatos keverése segít, hogy a beszélgetés ne legyen sem túl felszínes, sem túl nyomozásszerű. A legjobb kérdések nyitottak, konkrétak és nem sugallják a „helyes” választ.

Bemelegítő és háttérkérdések

A bemelegítő kérdés könnyen megválaszolható, nem túl személyes, és segíti a válaszadót abban, hogy belépjen a témába. Például: „Mesélne röviden arról, hogyan került kapcsolatba ezzel a programmal?” vagy „Mióta dolgozik ebben a munkakörben?” Ezek nem a legmélyebb elemzési egységek, de nélkülük a beszélgetés hirtelen és rideg lehet.

A háttérkérdés olyan kontextust ad, amely később segít értelmezni a választ. Vigyázni kell vele: ne kérdezz be minden demográfiai adatot csak azért, mert „hátha kell”. Ha a kutatási kérdéshez nem kapcsolódik a lakóhely, a családi állapot vagy a pontos életkor, akkor nem biztos, hogy szükséged van rá.

Tapasztalati és történetkérdések

A tapasztalati kérdés konkrét eseményekről, helyzetekről vagy gyakorlatokról kérdez. Például: „Fel tud idézni egy olyan alkalmat, amikor nehéz volt együttműködni az ügyféllel?” Ez erősebb, mint a „Nehéz az ügyfelekkel dolgozni?”, mert nem véleményt kér általában, hanem helyzetet.

A történetkérdés arra ösztönzi a válaszadót, hogy folyamatot mondjon el: „Hogyan zajlott az első hete az új osztályon?” Egészségtudományi vagy ápolási témában például egy otthoni gondozásba bocsátott idős beteg gyógyszerszedési rutinjáról nem elég azt kérdezni, hogy „Betartja az utasításokat?” Jobb: „Mi történik egy átlagos reggelen, amikor be kell vennie a gyógyszereit?”

Értelmező és tisztázó kérdések

Az értelmező kérdés arra kérdez rá, milyen jelentést tulajdonít a válaszadó egy helyzetnek. Például: „Mit jelentett Önnek az, hogy a tanár nem adott azonnali visszajelzést?” Ez mélyebb adatot ad, mint a puszta eseményleírás.

A tisztázó kérdés nem új témát nyit, hanem pontosít: „Amikor azt mondta, hogy ‘kaotikus volt’, mire gondolt pontosan?” vagy „Tudna erre egy konkrét példát mondani?” Ezek a félig strukturált interjú kérdések között különösen értékesek, mert a válaszadó saját szavait bontják ki anélkül, hogy te vezetnéd a választ.

Hogyan néz ki egy használható interjúvázlat példa félig strukturált interjúhoz?

Egy használható interjúvázlat példa nem csak kérdésekből áll, hanem tartalmazza a témablokk célját, a fő kérdéseket, a lehetséges rákérdezéseket és az elemzési kapcsolódást is. Így már a tervezéskor látszik, hogy az interjú melyik része milyen kutatási alkérdéshez ad adatot. Ez megkönnyíti a módszertani fejezet megírását és a későbbi kódolást.

Példa téma: elsőéves hallgatók tanulási alkalmazkodása

Kutatási kérdés: „Hogyan értelmezik az elsőéves egyetemisták a középiskolából az egyetemi tanulásba való átmenetet?”

Interjúblokk	Cél	Fő kérdés	Lehetséges rákérdezés
Belépési tapasztalat	Az első benyomások feltárása	„Milyen volt az első néhány hét az egyetemen tanulási szempontból?”	„Mi volt az, ami váratlanul érte?”
Tanulásszervezés	Új rutinok megértése	„Hogyan változott a tanulási idő beosztása a középiskolához képest?”	„Volt olyan módszer, amit kipróbált, de nem vált be?”
Támogatás	Segítő és hiányzó erőforrások azonosítása	„Kihez vagy mihez fordult, amikor elakadt?”	„Miben segített ez, és miben nem?”
Önértelmezés	Jelentésadás feltárása	„Mit tanult meg magáról ebben az átmeneti időszakban?”	„Ez változtatott azon, hogyan tekint saját magára hallgatóként?”

Ez a struktúra már közelebb áll a dolgozat elemzési logikájához, mint egy egyszerű kérdéslista. A „cél” oszlop miatt könnyebb eldönteni, melyik kérdés maradjon, és melyik csak kíváncsiságból került be.

Gyenge és erős vázlatrészlet összehasonlítása

Szempont	Gyenge változat	Erősebb változat
Témaindítás	„Szereti az egyetemet?”	„Milyen helyzetekben érezte először, hogy más tanulási elvárásokkal találkozik, mint középiskolában?”
Rákérdezés	„Miért?”	„Mi történt ebben a helyzetben, és hogyan reagált rá?”
Elemzési kapcsolat	Nem látható	Kapcsolódik az „alkalmazkodási stratégiák” alkérdéshez
Válasz típusa	Rövid vélemény	Konkrét tapasztalat és értelmezés

Ha a módszertani fejezetben be kell mutatnod az interjútervet, a vázlatból már könnyen levezethető, miért ezek a kérdések kerültek be. A fejezet felépítéséhez kapcsolódóan hasznos lehet A módszertani fejezet folyamatábrája, különösen akkor, ha indokolnod kell a kvalitatív módszertani döntéseidet.

Milyen sorrendben érdemes feltenni a félig strukturált interjú kérdések blokkjait?

A félig strukturált interjú kérdések sorrendje akkor működik jól, ha biztonságos, könnyen megválaszolható kérdésekkel indul, majd fokozatosan halad a személyesebb, értelmezőbb és érzékenyebb témák felé. A végén érdemes visszalazítani a beszélgetést, lehetőséget adni kiegészítésre, és nem hirtelen lezárni az interjút. A sorrend nem merev forgatókönyv, hanem logikus ív.

A tölcsérlogika az interjúban

A beszélgetés elején a válaszadó még nem biztos benne, mennyire részletesen válaszolhat, milyen hangnemet vársz, és mennyire biztonságos a téma. Ezért a legelső kérdések legyenek egyszerűek és tapasztalathoz kötöttek. Például pszichológiai vagy társadalomtudományi témában, ha fiatal felnőttek munkahelyi stresszmegélését vizsgálod, ne azzal kezdd, hogy „Milyen mélyebb okokat lát a stressz mögött?” Kezdd így: „Milyen feladatok jellemzik egy átlagos munkanapját?”

A középső szakaszban jöhetnek az értelmező kérdések, az ellentmondások, a döntési pontok és a nehezebb tapasztalatok. A végén kérdezz rá arra, kimaradt-e valami, amit a válaszadó fontosnak tart.

Javasolt sorrend

1. Rövid bevezetés: cél, időtartam, anonimitás, beleegyezés.
2. Bemelegítő kérdések: szerep, helyzet, általános kapcsolódás a témához.
3. Tapasztalati kérdések: konkrét események, rutinok, példák.
4. Mélyítő kérdések: jelentések, döntési szempontok, nehézségek.
5. Összehasonlító kérdések: „Miben volt más ez, mint korábban?”
6. Tisztázó rákérdezések: saját szavak pontosítása.
7. Lezáró kérdések: kimaradt témák, utolsó gondolatok.

Ez a sorrend abban is segít, hogy ne kérdezz túl korán túl érzékenyet. Egészségtudományi kutatásban például egy betegellátási élményről beszélő résztvevőnek előbb a folyamatot kell felidéznie, és csak később érdemes rákérdezni arra, mikor érezte magát kiszolgáltatottnak.

Hogyan működik az interjúkérdések megfogalmazása különböző tudományterületeken?

Az interjúkérdések megfogalmazása mindig a kutatási kérdéshez, a résztvevői csoporthoz és a tudományterület nyelvéhez igazodik. Ugyanaz a módszertani elv — nyitottság, konkrétság, nem sugalmazó megfogalmazás — másképp jelenik meg pszichológiában, ápolástudományban, oktatáskutatásban vagy menedzsmentben. A cél az, hogy a válaszadó saját tapasztalatból tudjon beszélni, ne tankönyvi fogalmakat próbáljon visszamondani.

Társadalomtudományi vagy pszichológiai példa

Egy pszichológiai témájú alapképzéses dolgozatban a hallgató azt vizsgálja, hogyan élik meg egyetemisták a teljesítményszorongást vizsgaidőszakban. Gyenge kérdés lenne: „Önnek magas a teljesítményszorongása?” Ez diagnosztikusnak hangzik, és a válaszadó nem biztos, hogy ugyanúgy érti a fogalmat.

Erősebb kérdés: „Milyen testi, gondolati vagy viselkedéses jelekből veszi észre, hogy közeledik a vizsga miatti feszültség?” Itt nem címkét kérsz, hanem tapasztalatot. Rákérdezhetsz: „Volt olyan helyzet, amikor ez befolyásolta a felkészülését?”

Egészségtudományi vagy ápolási példa

Ápolástudományi témában például az otthoni sebkezelési tanácsok megértését vizsgálod frissen hazabocsátott pácienseknél. Gyenge kérdés: „Megfelelő tájékoztatást kapott?” A válaszadó könnyen udvariasságból igent mond, vagy nem tudja, mi számít megfelelőnek.

Erősebb kérdés: „Mire emlékszik abból, amit a seb otthoni kezeléséről elmondtak a hazabocsátáskor?” Ezután jöhet: „Volt olyan rész, amit otthon már nehéz volt követni?” Az ilyen kérdések konkrétabb adatot adnak a tájékoztatás érthetőségéről.

Oktatási vagy menedzsment példa

Oktatáskutatásban, ha pedagógusok digitális eszközhasználatát vizsgálod, ne kérdezd azt, hogy „Innovatívnak tartja magát?” Inkább: „Milyen helyzetben dönt úgy, hogy digitális eszközt használ az órán, és mikor dönt úgy, hogy nem?” Ez döntési logikát tár fel.

Menedzsment témában, például kisvállalkozások munkavállalói megtartásáról, a „Motiváltak a dolgozók?” helyett jobb: „Milyen helyzetekben látja, hogy egy munkatárs hosszabb távon is maradni szeretne a cégnél?” Ha még módszertani választás előtt állsz, a Kutatásmódszertan választási folyamat segíthet eldönteni, hogy interjú, kérdőív vagy dokumentumelemzés illik-e jobban a kérdésedhez.

Milyen hibákat követnek el gyakran a hallgatók interjúvázlat készítése közben?

A hallgatók leggyakoribb hibái nem nyelvtani hibák, hanem kutatáslogikai problémák: túl tág kérdések, sugalmazó megfogalmazások, kérdőívszerű interjúk és elemzéshez nem kapcsolódó témák. Ezek azért veszélyesek, mert az adatfelvétel után már nehéz őket javítani. Ha a kérdés rossz adatot hív elő, a kódolás és az eredményfejezet is bizonytalan lesz.

Tipikus hibák valószerű példákkal

1. A kutatási kérdés szó szerinti felolvasása
   Hallgatói példa: „Hogyan konstruálják a pályakezdő pedagógusok szakmai identitásukat az intézményi szocializáció folyamatában?”
   Javítás: bontsd beszélgethető kérdésekre, például: „Mikor érezte először, hogy tanárként tekintenek Önre az iskolában?” és „Milyen visszajelzések alakították a saját tanári szerepéről alkotott képét?”

2. Sugalmazó kérdés beépítése
   Hallgatói példa: „Mennyire zavarta, hogy a vezetőség nem kommunikált elég világosan?”
   Javítás: ne mondd meg előre, mi volt a probléma. Kérdezd így: „Hogyan írná le a vezetőség kommunikációját ebben az időszakban?” Rákérdezés: „Volt olyan helyzet, amikor ez különösen egyértelmű vagy különösen bizonytalan volt?”

3. Két kérdés egy mondatban
   Hallgatói példa: „Hogyan változott a tanulási motivációja, és ebben milyen szerepe volt a családjának és az oktatóinak?”
   Javítás: válaszd szét. Előbb: „Hogyan változott a tanulási motivációja a félév során?” Utána: „Kik vagy mik befolyásolták ezt a változást?”

4. Kérdőíves logika interjúban
   Hallgatói példa: „Egy 1-től 5-ig terjedő skálán mennyire volt elégedett a gyakorlati hellyel?”
   Javítás: interjúban kérj történetet vagy példát: „Milyen élmények alapján alakult ki Önben az elégedettség vagy elégedetlenség a gyakorlati hellyel kapcsolatban?”

5. Elemzéshez nem kapcsolódó kíváncsiság
   Hallgatói példa: egy munkahelyi onboardingról szóló kutatásban: „Milyen hobbija van a munkán kívül?”
   Javítás: csak akkor kérdezz személyes hátteret, ha elemzési szerepe van. Jobb: „Volt olyan korábbi munkahelyi tapasztalata, amely segített eligazodni az új szervezetben?”

Miért nehéz ezeket észrevenni?

A saját kérdéseid elsőre általában logikusnak tűnnek, mert te tudod, mire gondoltál. A válaszadó viszont csak a mondatot hallja, nem a mögötte lévő kutatási tervet. Ezért kell a vázlatot úgy olvasni, mintha nem ismernéd a dolgozatot: vajon egy külső résztvevő pontosan értené, mire kérdezel?

A másik gond, hogy sok hallgató fél a csendtől, ezért túlmagyarázza a kérdést. Például: „Arra gondolok, hogy esetleg nehéz volt, mert sok volt a feladat, meg az oktatók sem mindig segítettek…” Ilyenkor már be is tetted a válaszlehetőségeket a résztvevő szájába.

Hogyan teszteld és javítsd az interjúvázlatot az első interjú előtt?

Az interjúvázlatot legalább egy próbakörben tesztelni kell: olvasd fel hangosan, próbáld ki egy ismerőssel vagy pilotrésztvevővel, majd nézd meg, melyik kérdés hozott rövid, zavaros vagy nem releváns választ. A javítás célja nem az, hogy minden kérdés „szép” legyen, hanem hogy a beszélgetés természetes maradjon és az elemzéshez használható adatot adjon. Egy rövid próba gyakran több hibát megmutat, mint fél nap csendes szerkesztés.

Hangos teszt és időmérés

Először olvasd fel a teljes vázlatot hangosan. Ami írásban tudományosnak tűnik, szóban gyakran túl hosszú vagy merev lesz. Ha egy kérdésben három mellékmondat van, a válaszadó valószínűleg csak az utolsó részére fog reagálni.

Mérd meg az időt is. Egy 45 perces interjúba nem fér bele 25 nagy kérdés. Inkább legyen 8–12 fő kérdésed és hozzájuk rugalmas rákérdezések. Ha minden kérdésed egyformán fontosnak látszik, akkor valójában még nem döntötted el, mire keresel választ.

Pilotinterjú vagy próbabeszélgetés

A pilotinterjú az interjúvázlat kis léptékű próbakipróbálása a tényleges adatfelvétel előtt. Nem mindig kerül be az elemzésbe, de sokat segít a kérdések finomításában. Ha nincs lehetőség teljes pilotra, legalább egy próbabeszélgetést érdemes tartani olyan személlyel, aki érti a témát, de nem vesz részt a kutatásban.

Figyeld meg, hol kérdez vissza a másik, hol ad egyszavas választ, és hol kezd el olyan témáról beszélni, amely valójában értékesebb, mint amit te terveztél. A félig strukturált vázlat előnye éppen az, hogy ezekre a pontokra reagálni lehet.

Javítási döntések

Javításkor ne csak átírd a mondatokat, hanem dönts a vázlat szerkezetéről is. Lehet, hogy két blokkot össze kell vonni, egy érzékeny kérdést későbbre kell tenni, vagy egy háttérkérdés felesleges. Ha a dolgozat egészének fejezetszerkezetét is újra kell igazítani, a Logikus fejezetvázlat tudományos dolgozathoz segíthet abban, hogy a módszer, eredmény és elemzés ne váljon szét egymástól.

A javított vázlatban jelöld külön a kötelező fő kérdéseket és az opcionális rákérdezéseket. Így interjú közben nem pánikolsz, ha egy válaszadó már korábban megválaszol egy későbbi kérdést.

Mit ellenőrizz mielőtt továbblépsz az interjúvázlat készítése után?

Továbblépés előtt ellenőrizd, hogy az interjúvázlat minden kérdése kapcsolódik-e a kutatási kérdéshez, nyitottan van-e megfogalmazva, logikus sorrendben következik-e, és etikai szempontból is vállalható-e. Nézd meg azt is, hogy a várható válaszok elemezhetők lesznek-e tematikus vagy más kvalitatív elemzési logikával. A jó vázlat nemcsak az interjút segíti, hanem az elemzési fejezet későbbi megírását is előkészíti.

Elemzési visszateszt

Minden fő kérdés mellé írd oda, milyen típusú adatot vársz tőle: eseményt, véleményt, értelmezést, döntési szempontot, összehasonlítást vagy példát. Ha erre nem tudsz válaszolni, a kérdés valószínűleg túl homályos. A kvalitatív interjú kérdéssor akkor lesz elemezhető, ha a válaszok nem véletlenszerűen szóródnak, hanem visszaköthetők a témablokkokhoz.

Érdemes azt is átgondolni, hogyan fogod kezelni az érzékeny válaszokat. Ha a téma munkahelyi konfliktus, betegélmény, oktatói visszajelzés vagy személyes kudarc, a kérdések sorrendje és megfogalmazása etikai kérdés is.

Before you move on: interjúvázlat készítése checklist

• A kutatási kérdésed elég fókuszált ahhoz, hogy interjúval vizsgálható legyen.
• Minden interjúblokk egy konkrét alkérdéshez vagy elemzési célhoz kapcsolódik.
• A fő kérdések nyitottak, és nem csak „igen” vagy „nem” választ hívnak elő.
• Legalább néhány kérdés konkrét helyzetet, példát vagy történetet kér.
• A sugalmazó megfogalmazásokat kiszedted vagy semlegesre írtad.
• A félig strukturált interjú kérdések sorrendje az általánostól a mélyebb témák felé halad.
• A háttérkérdések csak olyan adatot kérnek, amelynek elemzési szerepe van.
• Minden blokkhoz vannak opcionális tisztázó rákérdezések.
• A vázlat belefér a tervezett interjúidőbe.
• Legalább hangosan letesztelted a teljes kérdéssort.
• Tudod, mely kérdések kötelezőek és melyek hagyhatók el, ha a beszélgetés más irányt vesz.
• A résztvevő tájékoztatása, beleegyezése és anonimitása szerepel az interjúfolyamatban.

Ha ezekre a pontokra igennel tudsz válaszolni, az interjúvázlat már nem csak „kérdések listája”, hanem módszertanilag védhető adatgyűjtési eszköz. Innen lehet továbblépni az interjúk lebonyolítására, a jegyzetelési vagy rögzítési döntésekre, majd a kódolás és elemzés megtervezésére.