Szakirodalmi szintézis: hogyan kapcsolj össze forrásokat puszta felsorolás helyett

Megírtad a szakirodalmi áttekintés első változatát, de a konzulensed visszaküldi azzal, hogy „ez inkább forrásismertetés, nem elemzés”. A mondatok önmagukban rendben vannak: leírod, ki mit vizsgált, milyen mintán, mire jutott. Mégis úgy hat az egész, mintha olvasónaplót adnál le szakdolgozat vagy diplomamunka fejezet helyett. A probléma legtöbbször nem az, hogy kevés cikket olvastál, hanem az, hogy a cikkek egymás mellett állnak, nem egymáshoz képest. A szakirodalmi szintézis pontosan ezen változtat: a forrásokból nem listát, hanem érvelést épít.

A szakirodalmi szintézis azt jelenti, hogy a forrásokat közös témák, vitapontok, módszertani különbségek és kutatási rések szerint kapcsolod össze. Nem az a cél, hogy minden szerzőről külön bekezdést írj, hanem az, hogy megmutasd, mit lehet együtt látni a forrásokból, amit külön-külön olvasva nem venne észre az olvasó.

In this guide

• Mit jelent a szakirodalmi szintézis a szakdolgozatban?
• Mi a különbség a szakirodalom összefoglalása vs elemzése között?
• Hogyan kezdődik a források szintetizálása olvasás közben?
• Hogyan használható a szintézismátrix szakdolgozathoz?
• Hogyan írj bekezdést, amelyben valódi irodalmi áttekintés szintézis történik?
• Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a hallgatók a szakirodalmi szintézis írásakor?
• Hogyan néz ki a szakirodalmi szintézis különböző tudományterületeken?
• Hogyan ellenőrizd, hogy a szakirodalmi áttekintésed nem puszta felsorolás?

Mit jelent a szakirodalmi szintézis a szakdolgozatban?

A szakirodalmi szintézis a források összeolvasása és összekapcsolása egy saját, tudományos szempontból követhető érvelésben. Nem új adatokat találsz ki, hanem a meglévő kutatások közötti viszonyokat teszed láthatóvá. A jó szintézis megmutatja, milyen tudás áll rendelkezésre, hol vannak ellentmondások, és miért indokolt a saját kutatási kérdésed.

A szintézis nem díszítés, hanem szervezőelv

Szakirodalmi szintézis: olyan írásmód, amely több forrás állításait, módszereit és eredményeit összeveti, majd egy közös gondolati szerkezetbe rendezi. Ez eltér attól, amikor csak egymás után leírod, hogy „Kovács szerint…”, „Nagy szerint…”, „Tóth szerint…”.

A szakdolgozatban vagy diplomamunkában a szakirodalmi fejezet nem azért szerepel, hogy bizonyítsd: sok mindent elolvastál. Azért kell, hogy az olvasó értse, milyen tudományos beszélgetésbe lép be a dolgozatod. Ha például az online oktatás motivációra gyakorolt hatását vizsgálod, nem elég három tanulmányt ismertetni a digitális tanulási környezetekről. Meg kell mutatnod, hogy az egyik kutatás önbevallásos motivációs skálát használ, a másik tanulmány tanulási aktivitást mér, a harmadik pedig tanári interjúkból következtet a motivációra. Máris látszik: ugyanaz a szó, a „motiváció”, különböző módon jelenik meg.

Miért várja ezt a konzulens?

A konzulens általában nem több idézetet kér, hanem több kapcsolatot. A „kapcsolat” lehet egyetértés, ellentmondás, hiány, módszertani különbség vagy fogalmi eltérés. Ezekből épül fel az a háttér, amelyhez képest a saját kutatásod értelmet kap.

Ha még a témaválasztás vagy a kutatási kérdés is mozog, érdemes előbb a fókuszt tisztázni. Ehhez hasznos lehet A kutatási kérdés fókuszálásának tölcsére, mert a túl tág kérdés mellett a szakirodalmi szintézis is szétesik. Szűk kérdés nélkül a források között sem tudod eldönteni, melyik kapcsolat fontos és melyik csak érdekes mellékszál.

Mi a különbség a szakirodalom összefoglalása vs elemzése között?

A szakirodalom összefoglalása azt írja le, mit mondanak az egyes források; az elemzés azt vizsgálja, hogyan viszonyulnak egymáshoz ezek az állítások. Az összefoglalás szükséges, de önmagában kevés egy szakdolgozati irodalmi áttekintéshez. A szintézis akkor jön létre, amikor a forrásokból közös mintázatot, vitát vagy kutatási rést vezetsz le.

Összefoglalás, elemzés, szintézis

Összefoglalás: egy forrás fő állításainak rövid, tárgyszerű bemutatása.
Elemzés: a forrás erősségeinek, korlátainak, módszertani döntéseinek és fogalmainak vizsgálata.
Szintézis: több forrás kapcsolatának bemutatása egy saját bekezdésszerkezetben vagy fejezetrészben.

A „szakirodalom összefoglalása vs elemzése” kérdés azért okoz gondot, mert a kettő gyakran ugyanabban a bekezdésben keveredik. Egy mondatban összefoglalod a kutatást, a következőben már elemzed, majd visszatérsz egy másik szerző bemutatásához. Ettől a fejezet mozaikos lesz.

A könnyebb ellenőrzéshez nézd meg, mi a mondat főszereplője. Ha minden mondat szerzőnévvel indul, valószínűleg felsorolást írsz. Ha a mondatok főszereplői témák, fogalmak, módszerek vagy eredmények közötti viszonyok, közelebb jársz a szintézishez.

Gyenge és erősebb változat egymás mellett

Gyenge hallgatói változat	Erősebb szintetizáló átdolgozás
„Kiss (2020) szerint a közösségi média hat a testképre. Nagy (2021) is vizsgálta a testképet serdülőknél. Szabó (2022) megállapította, hogy az Instagram-használat összefügg az elégedetlenséggel.”	„A közösségimédia-használat és a testkép kapcsolatát vizsgáló kutatások abban többnyire egyetértenek, hogy a vizuális összehasonlítás szerepe központi, de eltérnek abban, hogy ezt általános képernyőidővel, platformhasználattal vagy konkrét összehasonlító viselkedéssel mérik.”
„Varga (2019) a nővérek stresszéről írt. Fekete (2021) a kiégést vizsgálta. Molnár (2023) a műszakbeosztás hatását elemezte.”	„Az ápolói kiégésről szóló vizsgálatok a stresszt nem egységesen kezelik: egyes tanulmányok munkahelyi terhelésként, mások érzelmi kimerülésként, megint mások a műszakrend következményeként mérik, ezért az eredmények csak óvatosan hasonlíthatók össze.”

Mikor elég az összefoglalás?

Az összefoglalás akkor hasznos, amikor egy új fogalmat, modellt vagy kutatási irányt vezetsz be. Ilyenkor az olvasónak először tudnia kell, miről van szó. A gond akkor kezdődik, ha az egész szakirodalmi fejezet bevezető ismertetések láncolata marad.

Egy jó arány: először röviden mondd el, mit állít egy forráscsoport, majd rögtön mutasd meg, mi következik abból, hogy ezeket együtt olvassuk. Például: „Ezek a kutatások ugyan mind a tanulói motivációt vizsgálják, de az egyik csoport pszichológiai skálákból, a másik tanórai megfigyelésből, a harmadik tanári értékelésből indul ki.” Ez már nem puszta ismertetés.

Hogyan kezdődik a források szintetizálása olvasás közben?

A források szintetizálása nem az írásnál kezdődik, hanem az olvasás jegyzetelési módjánál. Ha csak külön forráskivonatokat készítesz, később nehéz lesz kapcsolatokat látni. Már olvasás közben érdemes ugyanazokat a szempontokat keresni minden cikkben: kérdés, módszer, minta, fogalmak, eredmények, korlátok.

Ne cikkeket gyűjts, hanem összevetési szempontokat

Ha minden cikkhez külön féloldalas jegyzetet írsz, az első draftnál természetes lesz, hogy cikkenként haladsz. Ebből lesz a „Kovács ezt írta, Nagy azt írta” típusú fejezet. Ehelyett készíts olyan jegyzeteket, amelyek már összehasonlíthatók.

A minimum szempontok:

• kutatási téma vagy probléma;
• használt kulcsfogalmak;
• kutatási módszer;
• minta vagy vizsgált eset;
• fő eredmény vagy érv;
• korlát, hiány, nyitott kérdés;
• kapcsolat más forrásokkal.

Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy cikkből mit érdemes kiemelni, a Tudományos cikk olvasása érvtérképpel segíthet abban, hogy ne csak adatokat, hanem állításokat és bizonyítási lépéseket is láss.

Konkrét olvasási folyamat

1. Olvasd el az absztraktot és a kutatási kérdést. Írd le egy mondatban, mire keresi a választ a tanulmány.
2. Keresd meg a kulcsfogalmakat. Figyeld, hogy a szerző hogyan definiálja vagy méri őket.
3. Jegyezd fel a módszert. Kérdőív, interjú, dokumentumelemzés, kísérlet vagy elméleti érvelés?
4. Írd le a fő megállapítást. Ne hosszú idézetet másolj, hanem saját szavaiddal fogalmazz.
5. Tegyél mellé egy kapcsolódási megjegyzést. Például: „ellentmond X eredményének”, „ugyanazt a fogalmat másképp méri”, „alátámasztja Y elméletét”.
6. Rendezd témacsoportba. Ne szerző szerint, hanem a dolgozatod kérdése szerint.

A jó jegyzet már fél szintézis

A hallgatók sokszor az írás végén próbálják „szintetikusabbá” tenni a fejezetet. Ez nehéz, mert a forrásanyag már rossz formában áll rendelkezésre. Ha viszont az olvasás közben kapcsolati jegyzeteket készítesz, az írásnál nem a semmiből kell kitalálnod az érvelést.

A lényeg: minden forrásnál legyen legalább egy mondatod arról, hogy mihez kapcsolódik. Ha nincs ilyen mondat, a forrás lehet, hogy érdekes, de még nem biztos, hogy hasznos a szakdolgozatod érvelésében.

Hogyan használható a szintézismátrix szakdolgozathoz?

A szintézismátrix szakdolgozathoz olyan táblázat, amelyben a forrásokat nem külön jegyzetként, hanem közös elemzési szempontok mentén rendezed. Segít észrevenni, mely források beszélnek ugyanarról, hol térnek el, és melyik témához nincs elég alátámasztásod. A mátrixból később bekezdésvázlatot és fejezetszerkezetet is készíthetsz.

A mátrix nem adminisztráció, hanem gondolkodási eszköz

A szintézismátrix akkor működik, ha nem bibliográfiai táblázatként használod. Nem az a cél, hogy legyen benne szerző, év, cím és folyóirat. Ezekre a hivatkozáskezelésben is szükség van, de a szintézishez inkább az kell, hogy azonos szempontok mentén lásd a forrásokat.

Egy egyszerű mátrix oszlopai lehetnek:

• forrás;
• kutatási kontextus;
• módszer;
• kulcsfogalom;
• fő állítás;
• kapcsolat más forrásokkal;
• használható szerep a dolgozatban.

Ez utóbbi oszlop különösen hasznos. Ide írhatod például: „fogalmi alap”, „módszertani ellenpélda”, „ellentmondó eredmény”, „kutatási rés bizonyítéka”, „magyar kontextus hiánya”.

Példa szintézismátrixra

Forrás	Mit vizsgál?	Módszer	Kapcsolat más forrásokkal	Mire használható a dolgozatban?
Hallgatói motiváció online kurzusokban	Egyetemi hallgatók kurzusaktivitása	Kérdőív és aktivitási napló	A motivációt viselkedéses mutatókkal méri, nem önbevallással	Módszertani különbség bemutatása
Digitális tanulási környezet és elégedettség	LMS-használat és elégedettség	Kérdőív	Hasonló téma, de a motiváció helyett elégedettséget mér	Fogalmi elhatárolás
Tanári jelenlét online oktatásban	Oktatói visszajelzések szerepe	Interjú	Magyarázatot adhat a kérdőíves eredményekre	Kvalitatív értelmezési keret
Lemorzsolódás távoktatásban	Kurzuselhagyás okai	Intézményi adatok elemzése	Eredményváltozót vizsgál, nem pszichológiai folyamatot	Kutatási rés kijelölése

A táblázatból már látható, hogy a forrásokat nem egymás után kell bemutatni. Külön bekezdés szólhat arról, hogy a „motiváció” többféle mérési logikával jelenik meg. Egy másik bekezdés foglalkozhat azzal, hogy a kvantitatív adatok mellé kvalitatív magyarázat kellene. Így lesz a mátrixból fejezetszerkezet.

Mátrixból fejezetvázlat

A mátrix akkor válik írástámogató eszközzé, amikor bekezdéscímeket készítesz belőle. Például:

1. A hallgatói motiváció fogalmi eltérései online tanulási környezetben.
2. A motiváció mérésének különbségei: önbevallás, aktivitás, lemorzsolódás.
3. A tanári jelenlét mint lehetséges magyarázó tényező.
4. Kutatási rés: kevés vizsgálat kapcsolja össze a motivációs mutatókat és az oktatói visszajelzések minőségét.

Ha a fejezetvázlatod még nem áll stabilan, a Logikus fejezetvázlat tudományos dolgozathoz segíthet abban, hogy a mátrixból ne csak témalista, hanem bekezdéslogika legyen.

Hogyan írj bekezdést, amelyben valódi irodalmi áttekintés szintézis történik?

Egy szintetizáló bekezdés nem egyetlen forrással indul, hanem egy állítással a szakirodalom egy részéről. Ezután több forrást kapcsol össze, megmutatja a viszonyukat, majd levon egy következtetést a dolgozatod szempontjából. Az irodalmi áttekintés szintézis akkor működik, ha a bekezdés végére világosabb lesz, miért számít az adott forráscsoport a kutatási kérdésedhez.

A bekezdés belső szerkezete

Egy használható szintetizáló bekezdés általában négy részből áll:

1. Témamondat: mit állítasz a forráscsoport egészéről?
2. Források összekapcsolása: mely kutatások támasztják alá, árnyalják vagy vitatják ezt?
3. Elemző mondat: miért fontos a hasonlóság vagy eltérés?
4. Kapcsolás a dolgozathoz: mit jelent ez a saját kutatási kérdésedre nézve?

Példa gyenge változatra:

Gyenge: „Balogh (2020) szerint a vezetői kommunikáció fontos a munkavállalói elégedettségben. Lakatos (2021) a szervezeti bizalmat vizsgálta. Tóth (2022) megállapította, hogy a home office hatással van az elégedettségre.”

Erősebb változat:

Erősebb: „A munkavállalói elégedettségről szóló menedzsmentkutatások a vezetői kommunikációt többnyire közvetítő tényezőként kezelik: Balogh (2020) a közvetlen vezetői visszajelzést, Lakatos (2021) a szervezeti bizalom épülését, Tóth (2022) pedig a távoli munkavégzésben megjelenő információhiányt kapcsolja az elégedettséghez. A három megközelítés együtt arra utal, hogy home office környezetben nem önmagában a munkavégzés helye, hanem a kommunikáció minősége lehet magyarázó tényező.”

A kötőszavak nem mentik meg a felsorolást

Sok hallgató úgy próbál szintézist írni, hogy kötőszavakat tesz a mondatok közé: „emellett”, „továbbá”, „másrészt”. Ezek hasznosak lehetnek, de nem pótolják a gondolati kapcsolatot. Ha két forrás között nincs kimondott viszony, a „továbbá” csak udvariasabb felsorolást csinál.

Jobb kapcsoló kifejezések azok, amelyek megnevezik a viszonyt:

• „ezzel szemben”;
• „hasonló módszertani logikát követ”;
• „más mérési szintet alkalmaz”;
• „kiegészíti az eredményt azzal, hogy…”;
• „ugyanarra a problémára eltérő magyarázatot ad”;
• „a kutatási rés éppen abból adódik, hogy…”.

A saját hang nem véleményeskedés

Szakdolgozatban a saját hang nem azt jelenti, hogy leírod: „szerintem ez a kutatás jobb”. A saját hang azt jelenti, hogy te rendezed a szakirodalmat a kutatási kérdésed felől. Megmutatod, melyik forrás mire alkalmas, milyen korlátok között használható, és hogyan vezet a saját vizsgálatodhoz.

Ez különösen fontos, ha irodalmi áttekintés szintézis alapján építed fel a kutatási rést. Ha például magyar egyetemisták tanulási szokásait vizsgálod, a nemzetközi kutatások hasznosak lehetnek, de jelezned kell, hogy eltérő intézményi rendszerben, más mérési eszközökkel vagy más kulturális közegben készültek.

Milyen hibákat követnek el leggyakrabban a hallgatók a szakirodalmi szintézis írásakor?

A leggyakoribb hiba az, hogy a hallgató forrásonként halad, és közben elveszíti a saját kutatási kérdését. Más hibák abból fakadnak, hogy a hasonló témájú tanulmányokat automatikusan összeillőnek tekinti, vagy idézetekkel próbálja pótolni az elemzést. Ezek javíthatók, ha minden bekezdésnél rákérdezel: milyen viszonyt mutatok meg a források között?

Tipikus hibák konkrét javítással

1. Szerzőnév-lánc bekezdés
   Hallgatói példa: „Kovács (2018) a tanulási motivációt vizsgálta. Szabó (2019) szintén a motivációról ír. Tóth (2021) szerint az online oktatás hatással van a motivációra.”
   Javítás: Indíts témamondattal: „A tanulási motiváció online környezetben több kutatásban is megjelenik, de eltérő mérési logikával.” Ezután mutasd meg, ki hogyan méri vagy értelmezi a motivációt.

2. Azonos téma összekeverése azonos fogalommal
   Hallgatói példa: „Mindhárom tanulmány a stresszről szól, ezért ugyanazt vizsgálják.”
   Javítás: Ellenőrizd, hogy a stressz fiziológiai mutató, önbevallásos skála, munkahelyi terhelés vagy interjúban megjelenő élmény. Az azonos szó nem mindig azonos változó.

3. Idézetekkel helyettesített elemzés
   Hallgatói példa: „A szerző szerint ‘a digitális kompetencia meghatározó tényező’.” Ezután új idézet jön egy másik forrásból.
   Javítás: Parafrázis után írd le, mire használod az állítást: megerősít, szűkít, vitat vagy módszertani alapot ad?

4. Módszerek figyelmen kívül hagyása
   Hallgatói példa: „Az egyik kutatás szerint nincs kapcsolat, a másik szerint van, tehát ellentmondanak egymásnak.”
   Javítás: Nézd meg a mintát, mérőeszközt és kutatási típust. Lehet, hogy az egyik keresztmetszeti kérdőív, a másik mélyinterjú; az eltérés nem hiba, hanem értelmezési lehetőség.

5. Kutatási rés túl gyors kijelentése
   Hallgatói példa: „Ezt a témát még senki nem vizsgálta.”
   Javítás: Írj pontosabban: „A vizsgált források alapján kevés olyan tanulmány található, amely magyar alapképzéses hallgatók körében kapcsolja össze az önszabályozott tanulást és az oktatói visszajelzések gyakoriságát.” Ez védhetőbb állítás.

A hibák mögött gyakran rossz sorrend áll

Sok hiba azért jelenik meg, mert a hallgató előbb ír, és csak utána gondolkodik szerkezetről. Jobb sorrend: kutatási kérdés, forrásszűrés, mátrix, tematikus csoportok, bekezdésvázlat, majd első szövegváltozat. Ha a forrásaid megbízhatóságában sem vagy biztos, érdemes előbb az Ellenőrzött forrásháló szakirodalmi áttekintéshez szempontjai szerint átnézni, mire építed a fejezetet.

Hogyan néz ki a szakirodalmi szintézis különböző tudományterületeken?

A szakirodalmi szintézis minden területen kapcsolatokat keres, de másra figyel egy pszichológiai, egy ápolástudományi vagy egy menedzsment témájú dolgozatban. Pszichológiában gyakran a fogalmak és mérőeszközök különbsége számít, egészségtudományban a populáció és beavatkozási kontextus, menedzsmentben pedig a szervezeti helyzet és magyarázó modell. A lényeg mindenhol ugyanaz: a forrásokat a saját kérdésed felől rendezed.

Társadalomtudomány és pszichológia

Egy pszichológiai témájú szakdolgozatban, például a közösségimédia-használat és testkép kapcsolatáról, a szintézis nem lehet annyi, hogy több tanulmány is összefüggést talált. Meg kell nézni, mit mérnek pontosan: általános képernyőidőt, platformtípust, passzív böngészést, aktív posztolást vagy társas összehasonlítást.

Ebből erősebb bekezdés születhet: „A testképpel kapcsolatos kutatások alapján nem a közösségimédia-használat mennyisége önmagában, hanem annak összehasonlító jellege tűnik meghatározónak. Azok a vizsgálatok, amelyek csak képernyőidőt mérnek, kevésbé tudják elkülöníteni a hatásmechanizmust, míg a társas összehasonlítást mérő tanulmányok pontosabb magyarázatot kínálnak.” Ez már szintézis, mert nem csak eredményeket sorol, hanem mérési különbségből vezet le értelmezést.

Egészségtudomány és ápolás

Egy ápolástudományi dolgozatban, amely az idős, otthoni szakápolásba bocsátott betegek gyógyszerszedési adherenciáját vizsgálja, a források szintetizálása más kérdéseket vet fel. Itt számíthat, hogy a tanulmány kórházi elbocsátás utáni első hétre, krónikus betegséggel élő páciensekre vagy családi gondozók bevonására fókuszál.

A szintézis például így működhet: „Az adherenciát vizsgáló tanulmányok eltérően kezelik a beteg felelősségét és a gondozási környezet szerepét. A kórházi elbocsátás utáni vizsgálatok inkább az információátadás hiányosságait, míg az otthoni ápolásra fókuszáló kutatások a családi támogatás és az utánkövetés szerepét emelik ki. Ez arra utal, hogy az adherencia nem pusztán egyéni együttműködésként, hanem ellátási folyamatként is értelmezhető.”

Oktatás és menedzsment

Oktatási témában, például a formatív értékelés hatásáról középiskolai matematikaórákon, a szintézis megmutathatja, hogy a visszajelzés gyakorisága, minősége és tanulói feldolgozása külön fogalmi szintek. Nem elég azt írni, hogy „a visszajelzés javítja a teljesítményt”. A kérdés az, milyen visszajelzés, milyen tanulóknál, milyen mérési időtávon.

Menedzsment témában, például a hibrid munkavégzés és munkavállalói elkötelezettség kapcsolatánál, a szintézis összekapcsolhatja a vezetői kommunikációt, a szervezeti bizalmat és az autonómiát. A források alapján elkülöníthető, hogy a hibrid munkavégzés nem egységes hatású jelenség: más eredményt adhat, ha a szervezet világos szabályokat ad, és mást, ha a munkavállalók bizonytalan elvárások között dolgoznak.

Hogyan ellenőrizd, hogy a szakirodalmi áttekintésed nem puszta felsorolás?

Úgy ellenőrizheted a fejezetet, hogy minden bekezdésnél megkeresed a fő állítást, a források közötti viszonyt és a saját kutatási kérdéshez vezető kapcsolatot. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a bekezdés valószínűleg inkább ismertető, mint szintetizáló. A javítás legtöbbször nem több forrás hozzáadása, hanem a meglévő források újrarendezése.

Három gyors teszt

Első teszt: húzd alá minden bekezdés első mondatát. Ha ezek főleg szerzőnevekkel kezdődnek, a szerkezet forrásközpontú. Ha fogalmakkal, problémákkal vagy vitapontokkal indulnak, jobb eséllyel szintetizáló.

Második teszt: keresd meg az összehasonlító mondatokat. Van-e olyan mondat, amely azt mondja: „ezzel szemben”, „hasonlóan”, „eltérő módszerrel”, „más populáción”, „ugyanazt a fogalmat másképp mérve”? Ha nincs, az olvasó nem fogja látni a források közötti kapcsolatokat.

Harmadik teszt: minden alfejezet végén kérdezd meg, mit tudunk most jobban, mint az elején. Ha a válasz csak annyi, hogy „több szerző írt a témáról”, akkor a szintézis még hiányzik. Ha a válasz egy pontosabb állítás, például „a motiváció mérési módja magyarázhatja az eltérő eredményeket”, akkor jó irányban jársz.

Javítási stratégia kész szövegnél

Ha már van egy hosszú, felsorolásszerű fejezeted, ne kezdj mindent elölről. Dolgozz szakaszonként:

1. Jelöld meg minden bekezdésben a fő témát.
2. Írd ki a margóra, milyen kapcsolat van a források között.
3. Vond össze azokat a bekezdéseket, amelyek ugyanarról a kapcsolatról szólnak.
4. Töröld vagy helyezd át azokat a forrásokat, amelyek nem segítik az adott állítást.
5. Írj új témamondatot, amely nem szerzővel, hanem problémával indul.
6. Zárd a bekezdést a saját kutatási kérdésed felé mutató mondattal.

Before you move on: szakirodalmi szintézis ellenőrzőlista

• Minden alfejezetnek van világos témája, nem csak forráslistája.
• A bekezdések első mondatai többnyire problémát, fogalmat vagy vitapontot neveznek meg.
• Legalább néhány bekezdésben több forrás szerepel egymáshoz viszonyítva.
• Leírod, ha a források eltérő módszert, mintát vagy mérőeszközt használnak.
• Nem állítod túl gyorsan, hogy „nincs kutatás”, hanem pontosítod a hiányt.
• A szakirodalmi szintézis kapcsolódik a kutatási kérdésedhez.
• A szintézismátrix szakdolgozathoz használt oszlopai nem csak bibliográfiai adatok.
• Az idézetek helyett többnyire saját parafrázist és elemzést használsz.
• A fejezet végén látszik, milyen kutatási rés vagy indok vezet a saját vizsgálatodhoz.
• A források szintetizálása nem utólagos díszítés, hanem a fejezet szervezőelve.